A debreceni 2-es villamos körüli nagy hírzengéseknek már vége van, szépen beindult a rendszer, használják is - úgy látom. Nem vagyok a tömegközlekedés híve - bár tény, hogy környezetkímélőbb, mint kocsival furikázni -, de nekem a bicikli örök, sose teszem le. Régen is így volt, ezért most a korábbi villamosversenyek [első], [második] emlékére döntöttem úgy, hogy megmérettetem magam az új, 2-es villamossal is. Lássuk, mit tudott.
Hasonlóképp az előzőkhöz, most is kigurultam a Nagyállomáshoz, ahonnan indulnak a járművek. Vártam a versenytársat, de épp egy 1-es kanyarodott ki megpakolt állapotban. Aztán láttam beállni az 516-os rendszámú 2-est, még gyorsan felszedte az utasait, majd megindult körútjára.
Indultam én is. A félerős kavargó szél munkája már akkor is érezhetően hátráltatott - bár úgy gondoltam, ennyi előnye hadd legyen az elektromos gépnek.
A lámpák többnyire - ha nem maradéktalanul - a villamos folyamatos haladásához vannak belőve, így mindig figyeltem, hogy milyen ütemben kell érkezzek, hogy épp zöld legyen vagy ha nincs villamos a közelben, akkor jobban teszem, ha lassítok, mert nagy valószínűséggel piros marad, amíg egy fel nem tűnik a színen / vagy a sínen :) /. Ettől függetlenül az első lámpa után átvettem a vezetést. A szél ellenére is tudtam szépen haladni, sikerült a lámpákkal összhangba kerüljek, így csak egyszer-egyszer kellett lassítanom vagy megálljak, de a villamost már csak távol a hátam mögött véltem felfedezni. A megállók kijelzőjén olvasható a következő villamos érkezésének ideje, ezeket csekkolgatva észleltem, hogy az adatok megállóról megállóra 1-2 perccel növekedtek.
Nem is nagyon volt kihívás a dologban, hiába nézegettem hátra, nem láttam versenytársamat. Néhány lámpa kavart csak be, de nagy hátrányából így sem tudott lefaragni. Megtettem szépen a visszafordító kört/hurkot is - hol kis íven, hol nagy íven, de mindig a sínpálya mellett haladva -, visszafele a Thomas Mannon láttam szembejönni, a távolban pedig már látszott az előtte haladó járat, így miután porba tiportam az 516-ost, ő lett az új ellenfelem :)
Sajnos ő sem villám sebességéről volt híres, mert ugyan a Mester utcához érve sikerült elsurrannia a rövidebb, lámpátlan íven, de miután engem is engedett a lámpa, visszahoztam a lemaradást, a főtérhez érve pedig már megint én voltam az élen.
A célegyenesben még egy 1-es villamost is elhagytam, a célban meg gyorsan számolgattam: teljes idő: 32 perc, tekeréssel eltöltött idő 24:44 perc. A 2-es villamos teljes körére 44 perc menetidőt ad meg a dkv.hu, így alsóhangon /mert késések mindig vannak/ 12 percet vertem rá. További adatokat pedig itt találhattok:
A célban csűrtem még egy győzelmi szelfit, azt szépen hazatekeregtem.
Konklúzió: jó, hogy vannak villamosok, de biciklivel még mindig hatékonyabban, kényelmesebben és mint az ismert apróhirdető szolgáltatása, háztól-házig lehet haladni :)
 |
| Bővebb információkért kattints a képre vagy a képaláírásra! |
Konklúzió: jó, hogy vannak villamosok, de biciklivel még mindig hatékonyabban, kényelmesebben és mint az ismert apróhirdető szolgáltatása, háztól-házig lehet haladni :)
